1. ELŐTÖRTÉNET (1939-1960)
|
Nyíregyházán már több mint 75 éves hagyománya van a mezőgazdasági szakemberképzésnek. Az első világháborút követő gazdasági helyzet szükségessé tette a mezőgazdasági termelés szerkezeti átalakítását: megnőtt a kertészeti termesztés és értékesítés jelentősége. Szabolcs vármegye és Nyíregyháza megyei város közösen vállalta egy kertmunkás iskola létesítését. Közel három éves előkészítő munka után 1939. március 1-én 15 tanulóval megkezdődött a tanítás a Kertmunkás Iskolában, ahol 1945-ig – összesen 7 évfolyamon – közel 100 kertmunkás fejezte be tanulmányait. A második világháborút követően a város és a megye újból összefogott, hogy az iskola törekvéseit támogassa és magasabb szinten folytatódjon a szakemberképzés. A Kertészeti Középiskola építését 1949 tavaszán kezdték meg. Az 1949/50. tanév végén az érettségi vizsgákat már az új tantermekben tartották. Az iskola képzési rendszere és profilja az idők során többször is változott: 1950 szeptemberében Mezőgazdasági Technikumként nyitotta meg kapuját. A képzés az eredeti általános kertészeti szakirányból 1950-ben gyümölcstermesztő, 1957-ben gyümölcs- és szőlőtermesztő szakirányúvá szerveződött. 1955-ben egy teljesen új szakterület, a mezőgazdasági gépészképzés is beindult.
2. FELSŐFOKÚ MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUM A hatvanas évek elején a gazdasági életben bekövetkezett változásokat gyorsan követték a szakoktatási koncepciók módosításai. A megalakuló termelőszövetkezetek, a nagyüzemi gyümölcstelepítések már a megyénkben is új igényeket támasztottak a szakemberképzéssel szemben. Kísérleti jelleggel 1961. február 15-én elkezdődött a kertész technikusi továbbképzés. A kedvező tapasztalatok alapján az 1961. évi oktatási reformtörvény megfogalmazott egy új intézménytípust: a felsőfokú mezőgazdasági technikumot. Nyíregyházán 1961. szeptemberében – az országban elsők között – a 27/1961.(VIII.1.) Korm. rendelet alapján kezdődött el a szaktechnikusok képzése gyümölcs- és szőlőtermesztési szakon. A szak indítására Vétek János igazgató kapott megbízást. Az oktató munkát kezdetben a középiskola tanári kara, illetve óraadóként kutatók, gyakorlati szakemberek végezték. A képzéssel párhuzamosan megszerveződtek az oktatási egységek is. A tanszéki szervezetet fokozatosan az új munkaköri elnevezéssel megbízott oktatók töltötték fel, nevezetesen felsőfokú technikumi tanársegéd, adjunktus, docens és tanár. A szakmai irányultságnak megfelelően 1964. szeptemberében négy tanszék kezdte meg működését: – Gyümölcstermesztési tanszék, Fokozatosan javultak a tárgyi feltételek is: 50 milliós beruházással 1966-ban a 320 férőhelyes kollégium, 1967. elején pedig az új tanügyi épület készült el. A gyakorlati oktatáshoz ez időre egy jól felszerelt tangazdaság állt rendelkezésre, mely hét művelési ággal 6.044 ha-on gazdálkodott. Ezek, a korszerű tornateremmel és a könyvtári szárnnyal kiegészülve, lehetővé tették a további szakok indítását. Az 1966/67. tanévtől engedélyezték a mezőgazdasági gépész szak beindítását. Az oktatás nappali tagozaton, 3 éves képzési idővel és 50 fős beiskolázási létszámmal indult. A szakhoz kapcsolódóan a meglévőeken túl az alábbi tanszékek létesültek: – Műszaki alapozó tárgyak tanszék, Az 1968/69. tanévtől a gépész szakon belül növényvédő repülőgépvezető ágazati képzés indult el. Az oktatás nappali tagozaton 3 éves képzési idővel és 25 fős beiskolázási létszámmal kezdődött el. Ez - az országban napjainkig is egyedülálló képzés - a praktikus szakmai igényeken túl egyben a magyar polgári repülőgépvezető képzés beindítását is jelentette. A képzés fő koncepciója az volt, hogy a mezőgazdasági gépész szaktechnikusi oklevél mellé repülőgépvezető szakszolgálati engedélyt is kapjanak a növendékek. A hallgatók repülési gyakorlatának lebonyolítását a Repülőgépes Növényvédő Állomás Nyíregyházi Üzemegysége végezte. A feladat nagyságát jelzi, hogy a hallgatók csak 200 repült óra után kaphatták meg a szakszolgálati engedélyt. Az 1960-as évek végére az intézmény az ország legszélesebb képzési skálájával rendelkező felsőfokú mezőgazdasági technikumává vált, a mintegy 350 hallgatót 11 tanszék 67 munkatársa oktatta. 1961-1971 között az intézmény 804 szaktechnikust bocsátott ki.
3. MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLA A hatvanas és hetvenes évek fordulóján a felsőfokú technikumok nagy részét megszüntették. Összesen három intézmény – köztük a nyíregyházi – lett önálló mezőgazdasági főiskola. Nyíregyházán a főiskolai szintű felsőfokú képzés az 1971-ben létesített Mezőgazdasági Főiskolán kezdődött el a Kertészeti Karon, illetve a Mezőgazdasági Gépészeti Karon. A főiskola vezetésére Dr. Vétek János főiskolai tanár kapott megbízást, a Kertészeti Kar igazgatója Horváth József főiskolai tanár, a Mezőgazdasági Gépészeti Kar igazgatója Gyovai Ernő főiskolai docens lett. A főiskolai képzés követelményeinek megfelelő személyi feltételeket már az előkészítés szakaszában sikerült biztosítani: a 61 főiskolai oktatóból 5 fő kandidátusi fokozattal, 8 fő egyetemi doktorátussal rendelkezett. Az induló 1971/72. tanévben a két kar keretében négy szakon 453 nappali tagozatos hallgató részvételével kezdődött el az oktatás. Ez a széles szakirányultságot és nagy hallgatói létszámot érintő képzés az intézmény történetének egyik legdinamikusabb szakasza volt. A főiskola eredményes munkáját egy új szak beindítása is jelzi. 1973 szeptemberétől a Kertészeti Kar keretében az Üzemszervezési szakon is elkezdődött az ágazatszervező üzemmérnökök képzése. Az 1979 szeptemberére lezajlott profiltisztítás eredményeként az intézmény feladatkörében két szakterület maradt: a mezőgazdasági gépész és a repülő üzemmérnökök képzése. 1981-től az intézmény áttért a szakosított képzésről az általános mezőgazdasági gépészmérnök képzésre. A korszerű gyakorlati oktatás feltételeit a gyakorló és bázisgazdaságokon túl a főiskola saját műhely- és laboratóriumi rendszere is biztosította. Az 1984/85. tanévtől érvényes tantervi változások újból lehetővé tették a kisebb mértékű szakosodást. A repülős szak ebben a tanévben kapott először lehetőséget önálló repülőmérnöki oklevél kiadására. A szakosodás keretében egy részük mezőgazdasági, más részük műszeres (IFR) kiképzésben részesült. A repülési gyakorlatok során két típusra (Z-142, AN-2) szereztek szakszolgálati engedélyt a hallgatók, majd a végzés után a MÉM Repülőgépes Szolgálatnál, illetve a MALÉV-nél helyezkedtek el bizonyos átképzést követően. Jelentősen javultak ebben az évtizedben a működés tárgyi feltételei. Egy 220 fős korszerű előadó építése mellett egy 1000 m2-es tetőtérbeépítés a tanszékek jobb elhelyezését biztosította. Bővült a kollégium aulája, felépült egy kondicionáló terem és kialakításra került egy ifjúsági klub. Kiépítésre került egy újabb labdarúgópálya, egyben korszerűsítették a többi sportpályát. Ebben az időszakban az intézményt Dr. Dóka István főiskolai tanár (1980-1983) és Dr. Bánházi János egyetemi tanár (1983-1989) vezette.
4. GATE MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KARA A 80-as évek végére országosan felerősödtek az intézményi integrációs törekvések, melynek eredményeként Főiskolánk 1990. július 1-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) szervezetébe került, mint Mezőgazdasági Főiskolai Kar. Ezzel - a közel 30 éves önálló működés után - a mezőgazdasági főiskolák közül utolsóként az intézmény beépült egy egyetemi szervezetbe, a szorosabb szakmai együttműködés reményében. 1991. első félévében Dr. Végső Károly főiskolai docens megbízott főigazgatóként állt az intézmény élén. Dr. Sinóros Szabó Botond főiskolai tanár 1991. július 1-től kapott megbízást a főigazgatói feladatok ellátására. Az egyetemi koncepcióban meghatározott feladatok közül elsőnek a mezőgazdasági mérnöki szak indult el 1992 szeptemberétől nappali tagozaton. Az agrármérnök képzésben ezzel három szakterület felvétele vált lehetővé: az állattenyésztési, a kertészeti és a növénytermesztési szakirány. A képzés tárgyi feltételeinek biztosításához a Kar tulajdonába került egy 280 ha-os terület Ferenc tanyán, illetve egy sertéstelep Napkoron. A következő időszak kiemelt feladata a közgazdász képzés beindítása volt. Több éves előkészítést követően 1995 szeptemberétől elindult a gazdálkodási szak. Ezzel az oktatási profilbővítéssel egy közel 20 éves regionális igényt sikerült kielégíteni. Erre az időszakra esik a kreditrendszerű oktatás bevezetése is, mely jelentős tanterv-korszerűsítéssel is járt. A kilencvenes évek második felében ismét felerősödtek az integrációs törekvések. Mindezeket érzékelve a Kar már 1997. szeptemberében felállított egy integrációs bizottságot, melynek vezetését maga a frissen megbízott (1997-től 2000-ig) főigazgató, Dr. Nagy Kálmán vállalta magára. Az intézeteket az akkori illetékes főigazgató-helyettesek, nevezetesen Dr. Galó Miklós főiskolai docens és Dr. Lengyel Antal főiskolai docens vezették. Az 1998. év több szempontból és jelentős volt a Kar életében. A Nyíregyházán működő felsőoktatási intézetek közül a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara vállalta, hogy egy olyan közös integrációs és fejlesztési tervet dolgoz ki, melynek keretében a két intézmény NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA néven egyesülve, egy korszerű oktatási, kutatási szervezetet kialakítva, a térségi igényekhez igazítja szakkínálatát. A Világbanki Programirodához benyújtott Intézményfejlesztési Tervet a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) 1999. március 1-én elfogadta. A beruházási tervet, mely egyben egy valódi campus létrejöttét ígérte, a közös tanácsülés 1999. május 5-én fogadta el. A legtöbb egyeztetést a kari struktúra kialakítása igényelte, végül az új intézmény négy kart alapított: – Bölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai Kart, Ezeket a karokat a főiskolai testületek már 1999. júliusában jóváhagyták, de működésüket csak egy külön akkreditációs eljárást követően engedélyezték.
5. NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MŰSZAKI ÉS MEZŐGAZDASÁGI KARA Az integrációs folyamatok eredményeként a Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Karát a Kormány a 209/1999.(XII.26.) számú rendeletével létesítette 2000. január 1-i hatállyal. A képzési szakterületek hagyományos szakjai a Kar keretében maradtak. Ennek megfelelően három éves képzési idővel – mezőgazdasági gépészmérnöki, szakokon kezdte meg, illetve folytatta a képzést. A gazdálkodási szakot a közös karként megalakuló Gazdasági és Társadalomtudományi Kar fogadta be. A kari oktatási szervezetet kilenc tanszék alkotta: 1. Állattenyésztési Tanszék, Ebben az újszerű, mozgalmas időszakban (2000-2004) Dr. Lengyel Antal főiskolai tanár kari főigazgatóként vezette és képviselte a Kart. Aktív közreműködésével még 2000-ben elkezdődött a Kar oktatási épületének beruházása is. Ez a nagyszabású építkezés közel 12.000 m2-es alapterülettel, 2,5 milliárdos költséggel és világszínvonalú épületgépészeti megoldásokkal jellemezhető. Kialakításra került 4 előadóterem (összesen 800 fő befogadására), 12 szemináriumi terem, valamint összesen 36 laboratórium és műhely. Az épület átadására 2004. szeptemberében került sor. Ekkor még a laboratóriumok és a műhelyek szinte teljesen üresek voltak. A képzéshez elengedhetetlenül szükséges eszközök és műszerek beszerzésének szervezése és irányítása a következő kari főigazgatóra, Dr. Sikolya László főiskolai tanárra várt, aki 2004. júliusától először megbízottként, majd választott vezetőként irányította a Kart. A nagyszabású beruházás mellett az akadémiai programban is történt előrehaladás. A műszaki szakemberek regionális hiányát érzékelve kidolgozásra került a gépészmérnöki szak programja, melyet az OM egy akkreditációs eljárást követően 19481/2/2002. sz. alatt engedélyezett, 2003. szeptemberi indulással. Ebben az időszakban felerősödtek a Bolognai Nyilatkozat elfogadásával összefüggő feladatok. Mindezek szellemében a Karon egy nagyszabású tantervi átalakításra került sor. A többlépcsős akkreditációs eljárások eredményeként 2005, illetve 2006 szeptemberétől az alábbi alapképzési (BSc.) szakok indulását engedélyezte az Oktatási Minisztérium: Közlekedésmérnöki alapszak (BSc.): – légiközlekedési műszaki szakirány, Közlekedésmérnöki alapszak (BSc.): – légiközlekedési hajózó önálló szakképzettséget nyújtó szakirány. Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki alapszak (B.Sc.): – gépüzemeltetési szakirány, Gépészmérnöki alapszak (B.Sc.): – gépgyártástechnológia szakirány, Mezőgazdasági mérnöki alapszak (B.Sc.): – fenntartható mezőgazdasági technológiák specializáció, 2006-ban a Kar egy újabb akkreditációs, ún. minőségvizsgálati eljáráson is átesett. A Magyar Akkreditációs Bizottság mind a Kart, mind az oktatott szakokat minőségi szempontból megfelelőnek találta. Az új típusú képzéshez alkalmazkodva és a hatékonyabb szervezés érdekében a Karon tanszéki összevonásokra került sor. 2007. január 1-től az alábbi tanszékek kezdték meg működésüket: – Agrártudományi Tanszék, A beinduló alapképzési (BSc.) szakokhoz kapcsolódva a következő években több felsőfokú szakképzési és a szakirányú továbbképzési szakok indultak. A felsőfokú szakképzés keretében – növénytermesztő és növényvédő technológus, képzést indított a Kar. A szakirányú továbbképzések keretében az alábbi szakmérnöki szakok kerültek meghirdetésre: – agrár- és vidékfejlesztési szakmérnöki szak, Egy főiskolán belüli szakmai integráció eredményeképpen 2009. január 1-től a Fizika Tanszék a Kar keretébe került. Ezzel egy nagy hagyományú fizika alapszak (B.Sc.) mellett a fizika tanári mesterszak (M.Sc.) is megjelent a Kar képzési kínálatában. A tanári mesterképzés keretében pedig elindítottuk a Mérnöktanár (gépészmérnök) (MSc.) képzésünket.
2013. szeptember 1-től a Szenátus RH/41-69/2013.(június 18.) számú határozatának következtében a kari struktúra megszűnt. A Műszaki és Mezőgazdasági Kar - egy szervezeti egységben maradva - Műszaki és Agrártudományi Intézet néven folytatta és folytatja jelenleg is további működését. Az új szervezeti átalakulásból fakadó kihívásoknak való megfelelés, valamint a hatékonyabb oktatásszervezési munka végrehajtása érdekében 2013. szeptember 1-től a korábbi 5 tanszék helyett - tanszékek egyesülésével - 4 tanszék alkotja az Intézetet: – Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék, Szintén ettől az évtől kerültek meghirdetésre az alábbi felsőoktatási szakképzési szakok is: - mezőgazdasági és élelmiszeripari felsőoktatási szakképzési szak,
2016. január 1-től a Nyíregyházi Főiskola Nyíregyházi Egyetem néven folytatja tovább tevékenységét, melyben Intézetünk meghatározó szervezeti egységként működik tovább. |